Képszerkesztés
A számítógépes képeket két csoportba osztjuk aszerint, hogy milyen módon állítja elő és tárolja a számítógép:
- pixelgrafikus (bittérképes) képek
- vektorgrafikus képek
Pixelgrafikus (vagy másként bittérképes) kép:
- A kép egy rácsháló pontjaiból (pixelekből) áll.
- Tárolása egyszerű.
- A kicsinyítéskor, nagyításkor vagy egyéb módosításkor viszont minőségük jelentősen romolhat.
- Elsősorban a fényképek és ábrák tárolására használjuk.
- A formátum hátránya, hogy a kicsinyítés vagy nagyítás műveletei mindig torzítással járnak (kockásodás).
- Nehézségekbe ütközünk, ha az ilyen típusú állományokon bizonyos műveleteket szeretnénk végezni.
- Jellemző képformátumok: BMP, PCX, GIF, JPG, PNG, TIF,
- Az állományok igen nagyméretűek, minden egyes képpontról el kell tárolni a rá jellemző színinformációt.
Vektorgrafikus kép:
- A kép elkészítésének módját tárolják a fájlban matematikai képletek segítségével, melyeket Bézier-görbéknek neveznek.
- A képeket alkotó objektumokcsomópontokból, ezeket összekötő görbékből és a görbékhez húzható érintő szakaszokból állnak össze.
- A fájl mérete nem a kép méretétől és színmélységétől függ elsődlegesen, hanem a kép bonyolultságától (csomópontok, objektumok számától).
- Jellemző képformátumok: EPS, CDR, CMX, GEM ...
- SVG (weboldalak), MS Office beágyazott rajzeszközei is alkalmazzák
Pixeles nagyítás
Vektorgrafikus nagyítás
RGB színkeverési modell. Más néven additív (összeadó) színkeverés.
A három alapszín: vörös (Red), zöld (Green) és kék (Blue). Additív színkeverés esetén ebből a három alapszínből keverhetők ki a színek a fehértől a feketéig.
Lényege, hogy a különböző színes fények egymással összeadva újabb színeket adnak, vagyis az alapszínek összeadásával állítjuk elő őket. Alkalmazás pl.: monitorok.
Forrás: ELTE IK Helfenbein Henrik