Farsang és a nagyböjti időszak szokásai
Farsang
Vízkereszt napjától húshagyókeddig tart. A farsangi szokások „farsang farkára”, azaz farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre összpontosultak.
Álarcos jelmezes alakoskodások.
Mohács: busójárás
Nagyböjt
Hamvazószerdától húsvétig tart. Hústilalom, mulatozási tilalom.
Régen Nagy Szent Gergely pápa névnapján volt az iskolanyitás. A Gergely-járók az iskolából indultak el, és összeszedték az iskolássá növekedett gyermekeket. Ajándékot gyűjtöttek a tanító számára, amiből este vacsorát rendeztek az iskolában.
Játékok: kapus játék (lányok), sajbózás (fiúk), mancsozás (fiúk és lányok), karikázás (lányok).
Közösségi alkalom – a vásár
Az őszi időszak egyik közösségi alkalma a Szent Mihály-nap táján megtartott vásár volt.
Vásár idején: -iskolai szünet
-a ház és a háztáj rendbetétele
-alkudozás az árusokkal
-szórakozás (komédiások, képmutogatók, históriások, planétás ember)
- vásárfia (törökméz, cukorka, tükrös szív)
A karácsonyi ünnepkör
1. Advent
A karácsonyi előkészületek négyhetes időszaka.
Böjt
2. Miklós napja (december 6.)
Myra város püspöke
3. Luca napja (december 13.)
Munka tilalma.
lucaszék
4. Karácsonyi népszokások
A karácsonyi asztal, Betlehemezés, Regölés, névnapi köszöntés (István, János), Aprószentek napja, Újévi köszöntés, Vízkereszt
Gyermekjátékok, Diákélet a múltban, A városi életforma érdekességei
A gyerekek játékainak nagy része a felnőttek munkáját utánozta.
A gazdálkodó ember öltözete
1. Női ruhák
Alsóruhák: ing, pendely
Felsőruhák: szoknya, kötény, vállkendő, fejkendő
2. Férfiruhák
Alsóruhák: ing, gatya
Felsőruhák: lajbi, ujjas, kapca, nadrág
3. Gyermekek viselete
Hosszú ing, főkötő, sapka. Iskola kezdetétől a felnőttekéhez hasonló ruhát hordtak.
4. Ünnepi viseletek
Vasárnap, ünnepnap mindenki felvette a féltve őrzött templomozó ruháját. Minden tájnak megvolt a maga jellegzetes népviselete.
A népi táplálkozás jellemzői
Hagyományos paraszti ételek
Tésztaételek: főtt tészta, tördelt (lebbencs)
Húsételek: szalonna, káposztás hús, töltött káposzta, kaszásleves, húsleves, gulyás, pörkölt
Az étkezések rendje
Napi étkezés: háromszor
Heti étrend: hétfő-szerda-péntek tészta, kedd-csütörtök-vasárnap hús, szombat gyors hústalan étel mivel vasárnapra készültek
Téli és nyári étrend: télen nem kellet nehéz munkát végezni, ezért csak kétszer ettek és szalonna helyet tejet beleaprított kenyérrel.
Kendermunkák
Tilolás, héhelés, fonás, motollálás, gombolyítás, vetőfára tekerés, csörlés, szövés.
A fonó
1. A fonó ideje
Kukoricatörés után kezdték és a farsang végéig tartott. A fonást tavaszra hagyni nagy szégyen volt.
2. A fonó helye
Néhány házat kibéreltek a faluban.
3. Munka a fonóban
A rokka használata meggyorsította a munka menetét. (XX. század elejétől
4. A fonóbeli szórakozások, játékok
Mesét hallgattak, találós kérdéseket tettek fel egymásnak.
Énekeltek, táncoltak.
5. Udvarlás a fonóban
A fonóba mindenkinek el kellet járni.
Földművelés
A táplálkozásban a kenyérnek volt a legfontosabb szerepe. A gabonát a családok maguk termelték meg. Búza, rozs, árpa. Ekével szántják a földet.
A szántás után fogasboronával simították el a földet. Vetés után tövisborona és fahenger. Aratás: kasza és sarló.
A kévékből keresztet raktak. Cséplés cséphadaróval. Lovakkal nyomtattak.
Búzaszentelés. A legtöbb szokás az aratáshoz kapcsolódott.
Aratóünnepség: aratókoszorú
Állattartás
Szilajpásztorkodás: mindenféle jószág télen-nyáron a szabadban volt.
Kezestartás: háznál gondozott állatok.
Félszilajtartás: tavasszal kihajtják az állatokat, ősszel vissza.
A munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások
Szüret, szüreti bál
Kukoricafosztás
Disznóölés
Tollfosztás
Ha kész vagy, kattints ide a szókereső rejtvényért.