• IMG_7449.jpg
  • IMG_7470.jpg
  • IMG_7474.jpg
  • IMG_7489.jpg
  • 04.jpg
  • IMG_7501.jpg
  • IMG_7570.jpg
  • 01.jpg

Farsang és a nagyböjti időszak szokásai

Farsang

Vízkereszt napjától húshagyókeddig tart. A farsangi szokások „farsang farkára”, azaz farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre összpontosultak.
Álarcos jelmezes alakoskodások.
Mohács: busójárás

Nagyböjt

Hamvazószerdától húsvétig tart. Hústilalom, mulatozási tilalom.

Régen Nagy Szent Gergely pápa névnapján volt az iskolanyitás. A Gergely-járók az iskolából indultak el, és összeszedték az iskolássá növekedett gyermekeket. Ajándékot gyűjtöttek a tanító számára, amiből este vacsorát rendeztek az iskolában.

Játékok: kapus játék (lányok), sajbózás (fiúk), mancsozás (fiúk és lányok), karikázás (lányok).

Kattints a rejtvényekért!

Közösségi alkalom – a vásár

Az őszi időszak egyik közösségi alkalma a Szent Mihály-nap táján megtartott vásár volt.

Vásár idején:   -iskolai szünet
                        -a ház és a háztáj rendbetétele
                        -alkudozás az árusokkal
                        -szórakozás (komédiások, képmutogatók, históriások, planétás ember)
                        - vásárfia (törökméz, cukorka, tükrös szív)

A karácsonyi ünnepkör

1. Advent
A karácsonyi előkészületek négyhetes időszaka.
Böjt

2. Miklós napja (december 6.)
Myra város püspöke

3. Luca napja (december 13.)
Munka tilalma.

lucaszék

4. Karácsonyi népszokások
A karácsonyi asztal, Betlehemezés, Regölés, névnapi köszöntés (István, János), Aprószentek napja, Újévi köszöntés, Vízkereszt 

Kattints ide a rejtvényekért!

Gyermekjátékok, Diákélet a múltban, A városi életforma érdekességei

A gyerekek játékainak nagy része a felnőttek munkáját utánozta.

  1. Tárgykészítő játékok
    Minden játékszert a gyerekek maguk, szüleik vagy testvéreik készítették el.

    Zúgattyú, virágkoszorú, tökmalac.

  2. Eszközös ügyességi játékok
    Ugróiskola, ugrókötelezés, pányvázás, gombozás, nemzetes,

  3. Iskola
    1868: népiskola (6-12 éves korig kötelező)

    60-70 különböző korú gyerek, május vizsga, nyári szünet alatt mezei munka.
    1940: hatosztályos elemi iskola nyolcosztályossá alakult.
    1948: államosítás, népiskolákból általános iskolák
    1960: félnapos tanítás, alsósok összevontan, felsősök külön osztályokban

  4. A városi életforma
    Kávéház

    Korzózás
    Vizit
    Bálok
    Kaszinó
    Lóverseny


    Kattints ide a dolgozat gyakorlásához.

A gazdálkodó ember öltözete

1. Női ruhák
Alsóruhák: ing, pendely
Felsőruhák: szoknya, kötény, vállkendő, fejkendő

2. Férfiruhák
Alsóruhák: ing, gatya
Felsőruhák: lajbi, ujjas, kapca, nadrág

3. Gyermekek viselete
Hosszú ing, főkötő, sapka. Iskola kezdetétől a felnőttekéhez hasonló ruhát hordtak.

4. Ünnepi viseletek
Vasárnap, ünnepnap mindenki felvette a féltve őrzött templomozó ruháját. Minden tájnak megvolt a maga jellegzetes népviselete.

 

A népi táplálkozás jellemzői

Hagyományos paraszti ételek
Tésztaételek: főtt tészta, tördelt (lebbencs)
Húsételek: szalonna, káposztás hús, töltött káposzta, kaszásleves, húsleves, gulyás, pörkölt

Az étkezések rendje
Napi étkezés: háromszor
Heti étrend: hétfő-szerda-péntek tészta, kedd-csütörtök-vasárnap hús, szombat gyors hústalan étel mivel vasárnapra készültek
Téli és nyári étrend: télen nem kellet nehéz munkát végezni, ezért csak kétszer ettek és szalonna helyet tejet beleaprított kenyérrel.

 

Kattints ide a feladatokhoz!

Kendermunkák

Tilolás, héhelés, fonás, motollálás, gombolyítás, vetőfára tekerés, csörlés, szövés.

A fonó

1. A fonó ideje
Kukoricatörés után kezdték és a farsang végéig tartott. A fonást tavaszra hagyni nagy szégyen volt.

2. A fonó helye
Néhány házat kibéreltek a faluban.

3. Munka a fonóban
A rokka használata meggyorsította a munka menetét. (XX. század elejétől

4. A fonóbeli szórakozások, játékok
Mesét hallgattak, találós kérdéseket tettek fel egymásnak.

Énekeltek, táncoltak.

5. Udvarlás a fonóban
A fonóba mindenkinek el kellet járni.

 

Ha kész vagy, kattints ide a szókereső rejtvényért!

Földművelés

A táplálkozásban a kenyérnek volt a legfontosabb szerepe. A gabonát a családok maguk termelték meg. Búza, rozs, árpa. Ekével szántják a földet.

A szántás után fogasboronával simították el a földet. Vetés után tövisborona és fahenger. Aratás: kasza és sarló.

A kévékből keresztet raktak. Cséplés cséphadaróval. Lovakkal nyomtattak.

Búzaszentelés. A legtöbb szokás az aratáshoz kapcsolódott.

Aratóünnepség: aratókoszorú

Állattartás

Szilajpásztorkodás: mindenféle jószág télen-nyáron a szabadban volt.

Kezestartás: háznál gondozott állatok.

Félszilajtartás: tavasszal kihajtják az állatokat, ősszel vissza.

A munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokások

Szüret, szüreti bál

Kukoricafosztás

Disznóölés

Tollfosztás

Ha kész vagy, kattints ide a szókereső rejtvényért.

 

Térkép

Ugrás a lap tetejére!