Húsvét
Mit ünneplünk húsvétkor?
Jézus feltámadását.
Mikor van húsvét?
A tavaszi napéjegyenlőséget (azaz március 21.) követő első holdtölte utáni vasárnap.
Mi az a nagyböjt?
A nagy ünnepekre testi-lelki összeszedettséggel készülünk. A nagyböjt a húsvéti ünnepkörben ugyanazt jelenti, mint karácsonykor az ádvent. Hústól való tartózkodás, főként pénteki napokon. Imádság, templomi szertartásokon való részvétel (pl. Keresztút)
Mikor kezdődik a nagyböjt?
Hamvazószerdán 0 órakor. (Azaz a farsang utolsó napjának, “húshagyó” keddnek éjfélétől elkezdődik a húsvéti időszak.)
Mivel ünnepeljük hamvazószerdát?
Szigorú böjttel. A római katolikusok templomba mennek, ott a pap szentelt hamuba mártott ujjával keresztet rajzol az emberek homlokára, és közben ezt mondja: emlékezzél, hogy porból vagy, és porrá leszel. Ez elgondolkoztat, kizökkent a vidám világ harsány hangulatából, és elindít a húsvéti gondolatok, a bűnbánat és a lélek megtisztulása felé. (A szentelt hamut a tavalyi szentelt barka elégetésével készítik.)
Milyen hosszú a húsvét?
A római katolikusoknál kilenc napig, a görög szertartásúaknál tíz napig tart. Húsvét ünnepe a húsvét előtti vasárnapon kezdődik. Ezt a napot virágvasárnapnak hívjuk. A megváltás, és a messiási küldetés beteljesedése Jézus jeruzsálemi bevonulásával kezdődött. Virágvasárnapnak azért nevezzük (a legtöbb idegen nyelven pálma-vasárnap), mert Jeruzsálem népe pálmaágak lengetésével ünnepelte Jézusnak a városba érkezését. Azokban az európai országokban, ahol nincs pálma, a pálmaágakat egyéb növények hajtásaival helyettesítik. Nálunk rügyező fűzfaágakat használnak. A barkás hajtásokat a pap megszenteli, majd Jézus bevonulására emlékezve, szertartást végez a templomban. A bevonulási szertartás után elénekelik Jézus szenvedésének történetét. Ez a passió.
Virágvasárnap után kezdődik a nagyhét. A közember számára a nagyhét első nevezetes napja a nagycsütörtök.
Mit ünneplünk nagycsütörtökön?
Jézus szenvedésének, kereszthalálának és a megváltásnak ez a kezdete. Az utolsó vacsorának, Júdás árulásának, Jézus elfogásának és a kínvallatás éjszakájának az emléknapja. Mindezek a valóságban is csütörtöki napon történtek.
Mire emlékezünk nagypénteken?
Jézus kereszthalálára. Ilyenkor szigorú böjt van. Nagypénteken is van passió. A nagypéntek lényeges eleme a szent sír és a keresztút.
Mit kell tudni nagyszombatról?
Jézus sírban fekvésének a napja. Húsvét előestéje. A görögkeletiek számára a húsvét vasárnap hajnalban kezdődik. A római katolikusok nagyszombat délelőttjén még a nagyhét szellemében ünnepelnek délután megkezdődik a húsvétvárás. Készülődünk az esti (késő délutáni) feltámadási ünnepségre. Húsvét előestéjének központi ünnepsége a feltámadási körmenet. Körmenetről hazatérve vár az ünnepi vacsora. Húst vehetünk magunkhoz, innen a szó magyar eredete: húsvét.
Mi történik húsvét vasárnapján?
Jézus vasárnap támadt fel, a Megváltó és a Messiás küldetése vasárnap teljesedett be. Húsvétvasárnap a Szentmisén ételt szentelnek.
Mit ünneplünk húsvét hétfőjén?
Ekkor van itt az ideje a számos húsvéti népszokásnak. Locsolkodás, hímes tojás, egymás meglátogatása.
Véget ér-e hétfőn a húsvét?
A húsvéti időszak Szentháromság-vasárnapig tart, ez a pünkösd utáni vasárnap. A szorosabban vett húsvét még egy hétig tart, és fehérvasárnappal ér véget. A húsvét utáni vasárnapot azért nevezik fehérvasárnapnak, mert az ókorban a felnőtt keresztelkedőket húsvétkor (ld. keresztvíz-szentelés) keresztelték meg. A keresztség felvétele után fehér ruhába öltöztek, és ezt egy hétig viselték. Utoljára fehérvasárnapon jelentek meg egységesen fehérben, aztán már mindenki olyan ruhát vett magára, amilyenje volt.
Forrás: Történelemtanítás
A húsvéti ünnepkör szokásai
I. Virágvasárnap
Barkaszentelés
Kiszehajtás, villőzés
II. A nagyhét jeles napjai
Külső megtisztulás: mosás, takarítás, meszelés, porták rendbetétele
Belső lelki megtisztulás: Gyónás, Áldozás
Nagycsütörtök: „Rómába mennek a harangok”
Nagypéntek: Jézus kereszthalála, böjt és a gyász ideje.
Nagyszombat: tűzszentelés, vízszentelés, Jézus feltámadása (húsvétvasárnap), feltámadási körmenet.
Húsvétvasárnap: Húsvéti határkerülés, Ételszentelés, zöldág-járás
Húsvéthétfő: locsolkodás: vízzel, majd a két világháború között kezdett általánossá válni a szagos vízzel, kölnivel való locsolkodás és a locsolóversike.
Kedd: Abaújszántón szokás volt a Sátor hegyre való kirándulás
Fehérvasárnap: komatál
Farsang és a nagyböjti időszak szokásai
Farsang
Vízkereszt napjától húshagyókeddig tart. A farsangi szokások „farsang farkára”, azaz farsangvasárnapra, farsanghétfőre és húshagyókeddre összpontosultak.
Álarcos jelmezes alakoskodások.
Mohács: busójárás
Nagyböjt
Hamvazószerdától húsvétig tart. Hústilalom, mulatozási tilalom.
Régen Nagy Szent Gergely pápa névnapján volt az iskolanyitás. A Gergely-járók az iskolából indultak el, és összeszedték az iskolássá növekedett gyermekeket. Ajándékot gyűjtöttek a tanító számára, amiből este vacsorát rendeztek az iskolában.
Játékok: kapus játék (lányok), sajbózás (fiúk), mancsozás (fiúk és lányok), karikázás (lányok).
Közösségi alkalom – a vásár
Az őszi időszak egyik közösségi alkalma a Szent Mihály-nap táján megtartott vásár volt.
Vásár idején: -iskolai szünet
-a ház és a háztáj rendbetétele
-alkudozás az árusokkal
-szórakozás (komédiások, képmutogatók, históriások, planétás ember)
- vásárfia (törökméz, cukorka, tükrös szív)
A karácsonyi ünnepkör
1. Advent
A karácsonyi előkészületek négyhetes időszaka.
Böjt
2. Miklós napja (december 6.)
Myra város püspöke
3. Luca napja (december 13.)
Munka tilalma.
lucaszék
4. Karácsonyi népszokások
A karácsonyi asztal, Betlehemezés, Regölés, névnapi köszöntés (István, János), Aprószentek napja, Újévi köszöntés, Vízkereszt