Pályaválasztáshoz kapcsolódó kérdőívek

A teszteket a Google rendszerbe való belépés után tudják a gyerekek kitölteni. Az űrlapot csak egyszer lehet kitölteni, a kitöltése anonim. A kérdőívek azonos tartalmúak, mindegyik 13 kérdést tartalmaz, a kitöltése nem sok időt vesz igénybe. Az utolsó kérdés után a „KÜLDÉS” szövegre kattintva kerül kiértékelésre az összes válasz, tehát fontos a küldés gombra kattintani a végén!

7. osztályosok

8. osztályosok

Mennyi időt vesz el tőled kedvenc Tv sorozatod?

Ide kattintva ki tudod számolni!

Videók

Okosdigitális

Safer Internet

Képszerkesztés

A számítógépes képeket két csoportba osztjuk aszerint, hogy milyen módon állítja elő és tárolja a számítógép:

1. pixelgrafikus (bittérképes) képek
2. vektorgrafikus képek

Pixelgrafikus (vagy másként bittérképes) kép: 

• A kép egy rácsháló pontjaiból (pixelekből) áll.
• Tárolása egyszerű.
• A kicsinyítéskor, nagyításkor vagy egyéb módosításkor viszont minőségük jelentősen romolhat.
• Elsősorban a fényképek és ábrák tárolására használjuk.
• A formátum hátránya, hogy a kicsinyítés vagy nagyítás műveletei mindig torzítással járnak (kockásodás).
• Nehézségekbe ütközünk, ha az ilyen típusú állományokon bizonyos műveleteket szeretnénk végezni.
• Jellemző képformátumok: BMP, PCX, GIF, JPG, PNG, TIF,
• Az állományok igen nagyméretűek, minden egyes képpontról el kell tárolni a rá jellemző színinformációt.

Vektorgrafikus kép:

• A kép elkészítésének módját tárolják a fájlban matematikai képletek segítségével, melyeket Bézier-görbéknek neveznek.
• A képeket alkotó objektumokcsomópontokból, ezeket összekötő görbékből és a görbékhez húzható érintő szakaszokból állnak össze.
• A fájl mérete nem a kép méretétől és színmélységétől függ elsődlegesen, hanem a kép bonyolultságától (csomópontok, objektumok számától).
• Jellemző képformátumok: EPS, CDR, CMX, GEM ...
• SVG (weboldalak), MS Office beágyazott rajzeszközei is alkalmazzák

Pixeles nagyítás

Vektorgrafikus nagyítás

RGB színkeverési modell. Más néven additív (összeadó) színkeverés.

A három alapszín: vörös (Red), zöld (Green) és kék (Blue). Additív színkeverés esetén ebből a három alapszínből keverhetők ki a színek a fehértől a feketéig.

Lényege, hogy a különböző színes fények egymással összeadva újabb színeket adnak, vagyis az alapszínek összeadásával állítjuk elő őket. Alkalmazás pl.: monitorok.

Forrás: ELTE IK Helfenbein Henrik